Bejegyzések

KulTúrCucc - Sapiens

A könyv megvásárolható ezen a linken: https://bit.ly/kulturcucc-bookline-sapiens

További tartalmak a közösségi felületeinken: 
https://youtube.com/@kulturcucc https://facebook.com/kulturcucc https://tiktok.com/@kulturcucc

Kitűnő informatikus?

Egy reggel így fordult hozzám az egyik tanítványom:
Egy fontos de furcsa kérdésem lenne: Mitől lesz valaki kitűnő informatikus?

Nos hát akkor megpróbálok erre kimerítő választ adni.

Egy kitűnő informatikus jó szakember. Ebből a legfontosabb a második rész. Az, hogy ember. Bármennyire is klisének hangzik, az emberi érték a legfontosabb ahhoz, hogy valaki a szakmájában is elismert és értékes legyen.

Nagyon érdekes a jelző is, ami a kérdésben van: hogy kell kitűnőnek lenni? Ez a minőség nem létezik. A kitűnőség rövid időre szólhat, ha tovább tart, akkor elvakultságot sejtet. Szerintem sokkal követendőbb minőség a "megfelelő" vagy a "jó".

Szóval egy jó informatikus olyan, mint egy jó orvos. Ebben a hasonlatban a számítógép nem más, mint az ember teste. De egy jó orvos nem a testre néz, hanem a páciens szemébe. Nem az a lényeg, hogy a gép mire képes, miben és mennyire gyenge, vagy erős, hanem az a lényeg, hogy az test valakinek fontos. Így tehát tisztelet és a szeretet tesz egy orvost és egy informatikust is igazán jóvá.

Hol dolgozik egy jó informatikus? Mondjuk egy vállalatnál? Ma már egy felkészült, modern cégvezető is tudja, hogy két út áll a munkavállalói előtt. Vagy rövid távra veszi magához, kidolgoztatja a belét, feláldozza a "teljesímény" oltárán, vagy hosszútávon gondolkodik, hozzásegíti ahhoz, hogy elkerülhesse a kiégést. Vigyázat! Teljesen mindegy hol dolgozunk, elsősorban mi vagyunk önmagunk főnökei! A kiégés csontra lerágott fogalom, mégis nagyon sokan nem ismerik. Nem is kezdem itt most ecsetelni, Pál Ferinek igazán pompás előadása van a témában, amit jó szívvel ajánlok: https://www.youtube.com/watch?v=9judzwHG2q8

A jó informatikus folyamatosan tanul. No nem azért, mert valaki könyvek elé ülteti, hanem azért mert kíváncsi. Ha egy új feladatot kap, izgalommal beleveti magát és felkutatja a lehetséges megoldásokat. De ezzel együtt felelősséget vállal a páciensért! Képes arra, hogy felismerje, ha egy adott probléma megoldása komolyabb szakértelmet kíván. Ilyenkor el tudja engedni az új, izgalmas kihívást. A szakmai érdeklődéssel megkeresheti később azt, akihez a probléma került. Ebből is lehet tanulni. Így a beteg is szakértő segítséget kapott, időben és még a túlterhelés általi kiégést is elkerültük.

Egy jó informatikus nem csak a gépeit tartja egészségesen, hanem magát is. Ez számomra azt jelenti, hogy az idejének a felét tölti csak munkával. A másik részében feltöltődik, mondjuk a természetet járva, a családja és a barátai körében.

Számomra a valódi problémafelvetést és a választ is megadja a WWF #iamnature kampánya. A videó formájában sokkal erősebb a hatás: https://www.youtube.com/watch?v=o5bmjJwS_9U de én azért is lefordítottam a mondanivalót magyarra:

A nem fogadott telefonhívásaim nem én vagyok.
A több ezer olvasatlan levelem nem én vagyok.
A feladatlistám nem én vagyok.
A közösségi oldalam értesítései nem én vagyok.
Sem pedig az ebédszünetem sebtében behabzsolt elemózsiája.
Én vagyok.
Én vagyok a levél, ami a vállamra hull.
Én vagyok a fű a talpam alatt, a szél, ami a fák között fúj.
Én vagyok a kövek közt folyó víz, az ujjaim közt pergő termőföld.
Én vagyok a döntés, amit én hozok meg.
Én vagyok a természet.

***

Lehet, hogy ennél izgalmasabb válaszra számítottál? Vagy konkrétabbra? Lehetnék ennél konkrétabb?

A hatalom receptje - Chomsky és Dalio

Mi is folyik a világban? Azóta kapkodom a fejem, mióta benőtt a fejem lágya (?). Mindenki a saját igazát mondja. Van itt egy nagyon jól működő szabályzat, ami megmondja, ha uralni akarod a világot, mit is kell tenned? Noam Chomsky összeszedte nekünk, lássuk hát, mi a hatalom recepteje:

  1. Hamis problémák terjesztése
  2. Fenyegetés és szorongás
  3. Megszorítások fokozatos bevezetése
  4. Mostani rossz a későbbi jó érdekében
  5. Egyszerű üzik, felületesség
  6. Hass az érzelmekre
  7. Tudatlanságban tartás
  8. Valódi források elzárása
  9. Csatlakozási kényszer
  10. Minden egyén megfigyelése
Ennyi. Hogy mi is ez pontosan, azt alább majd részletezem. Az aktuálpolitikát csak szőr mentén érintve: Pár éve bevezették hogy a dohánytermékek árát központilag szabályozzák. Bevezették az állami drogboltokat. Az üzemanyaggal most ugyanez a helyzet. Államilag kedvező áron tartják. Meddig? Egy idő után ezt is változtatni kell. Most még örülünk, hogy 750 Ft helyett 480 Ft egy liter, így ha emelnek rajta pár száz forintot, azt mondhatjuk: Jaj de jó, hogy eddig nem volt ilyen drága!

Az alábbi videóban Paxel a tízparancsolatot vizsgálja. Érdemes meghallgatni.


Alább pedig a mandiner.hu cikkéből idézem a Chomsky tízparancsolatot részletesebben:

1. Az emberek agyát és figyelmét le kell foglalni másod- és harmadrangú problémákkal. Ennek érdekében figyelmüket el kell vonni a valós és súlyos szociális gondokról, mégpedig olyan hírekkel, amelyek társadalmi jelentősége kicsi ugyan, de érzelmileg erősen megérintik őket. Támaszkodjunk a bulvársajtóra, amely hű szolgánk lesz.

2. A népnek úgy kell tekintenie politikai vezetőire, mint a nemzet megmentőire. Ennek érdekében (elsősorban a média segítségével) hamis riasztások és nemlétező fenyegetések tömkelegét kell rájuk zúdítani, amelyek miatt aggódni, később szorongani kezd. Ha a szorongás elérte a kritikus szintet, lépj közbe és oldd meg a (máskülönben nemlétező, illetve általad gerjesztett) problémákat. Hálásak lesznek, s önmaguk fogják kérni szabadságjogaik csorbítását.

3. A nemzetnek mindig készen kell lennie arra, hogy valami rosszabb következik. Ennek sulykolása érdekében használd fel a „fehér” propagandát (vagyis nyíltan a kormány irányítása alatt álló médiumokat), a „szürkét” (azokat a sajtótermékeket, amelyek csak részben állnak kormánybefolyás alatt), s a „feketét” (amelyekről senki sem gondolná, hogy valójában a hatalom szolgálatában állnak). Ezeknek karöltve azon kell munkálkodniuk, hogy egy olyan kormány képét vetítsék a lakosság szeme elé, amely minden erejével azon munkálkodik, hogy a jövő egét beárnyékoló sötét fellegek legalább egy részét elhessentse a nemzet feje felől. A kemény, megszorító intézkedéseket fokozatosan kell bevezetni, mert így az emberek hozzászoknak a rosszhoz, sőt: örülnek, hogy még mindig nem a legrosszabb következett be.

4. A nemzetet meg kell győzni, hogy minden rossz, ami aktuálisan történik, az kizárólag azért van, hogy a szebb jövőt biztosítsuk számára. Vagy ha nem a számára, akkor a gyermekei számára. Az emberek reménytelenül idealisták és hiszékenyek: évszázadokon keresztül hajlandók benyelni és elfogadni ezt az érvet („majd a következő generációknak sokkal jobb lesz, nekünk ezért kell áldozatokat hoznunk”).

5. Az embereket le kell szoktatni a gondolkodásról, s arról, hogy a történésekben felfedezzék az ok-okozati kapcsolatokat. Ennek érdekében a politikai vezetőknek egyszerűen kell megfogalmazniuk üzeneteiket, már-már infantilis módon, minimális szókinccsel, rövid mondatokban. A hallgatóság ily módon megszokja a felületességet, naív lesz és hajlamos az információs beetetések elfogadására.

6. Minden adandó alkalommal az emberek érzelmeire kell hatni, nem a racionális gondolkodásukra. Bátorítani kell mindenféle emocionális megnyilvánulást, mert az érzelmeket sokkal könnyebb manipulálni, mint a rációt.

7. Az embereket a lehető legnagyobb tudatlanságban és műveletlenségben kell tartani, mert így nem lesznek motiváltak magasabb ideálok és összetettebb tervek megvalósításában. Butítsd le az oktatásügyet, tedd korrupttá és hozd a működésképtelenség küszöbére. Egy ilyen iskolarendszer a közvélemény manipulálásának ideális eszköze.

8. A népet el kell zárni az objektív, korrekt és teljes tájékozódás/tájékoztatás minden forrásától. Ennek érdekében pénzügyileg támogatni kell azokat a médiumokat, amelyek butítják és félretájékoztatják az embereket, s gazdaságilag el kell lehetetleníteni azokat, amelyek ennek ellenkezőjét próbálják elérni.

9. A nyájszellem erősítése prioritás! Az egyénben fel kell ébreszteni a szégyen- és tehetetlenség-érzetet, s választható (pontosabban választandó!) alternatívaként ezzel szembe kell állítani az igazodási, csatlakozási kényszert. Az egyéniségeket nélkülöző nyájat mindig könnyebb irányítani, ellenőrizni és befolyásolni.

10. Mindent meg kell tenni az egyének megismerése érdekében. Titkos nyilvántartásokat kell létrehozni az egyén különféle (ízlésbeli, politikai, ideológiai, viselkedési) preferenciáiról, opcióiról, egyszóval teljes pszichológiájáról. Törekedni kell arra, hogy jobban megismerjük az egyént, mint ahogy ő ismeri önmagát. Fel kell használni a társadalomtudományok (szociológia, lélektan, csoportképzés pszichológiája, stb.) legújabb vívmányait céljaink elérése érdekében, de ezeket a lépéseket a legnagyobb titokban kell tartani.

***

Régóta fészkelődik bennem a vágy, hogy a falak közül kiköltözzek a természetbe. Ez eléggé divatos mostanság. Persze aki benne van, erről álmodik, az a "divat" szót messziről kerüli. De akkor is ez egy trend. Ray Dalio a világon megjelenő és eltűnő kultúrák dinamikáját vizsgálta és észrevett egy trendet. Szerintem pedig ennek az áldozata a világból kifelé menekülő ember is. Miért van az, hogy a nagyszüleink a városba menekültek a kényelemért? Miért van az, hogy mi pedig vissza menekülünk a falvakba, az erdő közepére a természet közelségéért? Akkor hol is van az igazság?

Dalio bácsi nagyban tekint a világra, kérdés, hogy a trend tényleg létezik-e, vagy ő kitalálta és ráerőltette minden másra, amit a történelemben fellelt. Minden esetre nagyon jól csinálja. (Az alábbi videó angol nyelven van, de a beállításoknál a feliratok alatt az "Automatikus fordítás" opcióval a magyar nyelv is elérhető.)

Mit is tehetünk ezután? Bármit tenni anélkül, hogy tudnánk hogy miért is tesszük, az hibás út. Az, hogy tudatosítjuk magunkban azt, hogy milyen kívülről jövő hatások rabszolgáiként élünk, sokkal fontosabb.

Locus túratérkép kezdőknek és profiknak 2022

Az előző Locus térképet bemutató cikk két évvel ezelőtti megjelenése óta gyökeres változások történtek. Ebben a leírásban igyekszem minden lényeges dologra kitérni. Az OpenMaps.eu weboldal és ezzel együtt a térképek és a magyar szabványok alapján színezett rendszertéma eltűnt. Aki mégis a régihez ragaszkodna, szerencsére a legutolsó verziókat lementettem, innen elérhetőek az openmaps 2021.06.28-án generált térképei. Az alábbi képen látható, hogy milyen volt a régi, és hogy milyen az új. Az OpenAndromaps térképei is nagyszerűek, és frissek, csak egy kicsit hozzá kell szokni. A megszokás nehéz, de nyugtasson a tudat, hogy ezek a térképek már nemzetközi túrajelöléssekkel kompatiblisek, illetve hogy a térkép technológiája is újabb (v3 verzió), így kompatibilis a többi kontinens országainak térképével.

 

Mikor megpillantják, sokan kérdezik tőlem, hogy milyen térkép alkalmazást használok? Ugyanis látszik rajta az összes túraútvonal és nem mellesleg offline bármikor használható.
A programot már néhányszor a blogban is emlegettem, arról viszont még nem esett szó, hogy milyen beállításokkal ajánlott használni. A Locus nagyon sok mindent tud, van beépített áruház is, ahol egész olcsón tudunk térképeket és tartalmat vásárolni. Ha viszont kicsit jobban ért hozzá az ember, akkor teljesen legálisan ingyen is mindent be tudunk szerezni és állítani rajta. Lássuk hát.

Locus Free és a Locus Pro is a rendelkezésünkre áll. A fejlett funkciókon kívül a reklámcsík a legzavaróbb különbség első látásra. Ha valaki komolyan gondolkodik az okostelefonos túra-navigációban, annak a későbbiekben ajánlom a Pro beszerzését. Első tapasztalatokhoz a Free is elég lesz.

Az alkamazás felületének beállítására bárki ráérezhet, ebbe nem mennék bele. Azt tárgyaljuk inkább, hogy miként kerül rá ingyenesen a magyar vektoros túratérkép. A térképeket a menüben keressük meg. Az offline fül alá fog bekerülni amit hamarosan letöltünk.


A MAPSVECTOR mappa egyenlőre még üres. Az OpenAndroMaps jóvoltából a térképek ingyenesen elérhetőek és egy kattintással lehet őket telepíteni.



AZ "Android install on LOCUS Map+Pois" linkre kattintáskor megnyílik a már telepített program és a státuszjelző buborék alatt látszódni fog, hogy áll a letöltés.




Letöltés után aktiváljuk a letöltött térképet!



Türelem! Még csak félúton vagyunk, akkor is ha a letöltés befejeződött. A térkép adatok ugyan megvannak, de ahhoz hogy a (Kéktúra, Mária-út, zöld, piros, sárga, stb...) túristautak is látszódjanak, mindenképpen szükség lesz az OpenAndroMaps Rendszertémára. A weboldalon navigálva és ott lesz ez is, hasonlóan egyszerű módszerrel telepíthető.


Ahogy a súgó szöveg írja, a Locus Pro 3.56.4+ or Locus 4.5.6+ verziónál régebbi térképprogramhoz használjuk az "unzipped" rendszertémát. De ha a legfrissebb Locust használjuk, akkor a "Locus (zipped)" fog működni!


Miután felkúszott a Locusba, az oldalsó kis fül segítségével lehet kiválasztani és aktiválni a térkép témát.



Az "Elements" téma kiválasztása után megjelenik egy felület, ahol jelölőnégyzetekkel ki/be lehet kapcsolni a térkép egyes elemeit. Ha semmi részletről nem szeretnénk lemaradni, ajánlatos az összes lehetőséget bepipálni.


A túristatérkép beállítása ezzel befejeződött. Részletesen böngészhetjük a települések, erdők mezők utait akár egy térerőtől mentes völgyben, barlangban, vagy hegytetőn is. Ha kirándulni indulsz, a tájékozódást mégjobban segítheti, ha rögzíted az útonalad (azaz trekkelsz). Ez által látod két dimenzióban a térképre rávetítve azt a vonalat, amerre eddig jártál, így könnyebb rájönni hogy merre tovább.


Természetesen más forrásból is telepíthetünk térképeket. Alternatív térkép forráként ajánlom még Freizertkarte weboldalt. A megszűnt OpenMaps.eu utódjaként a fejlesztők létrehozták az OpenHiking.eu weboldalt, ahol jelenleg csak Garmin-hoz elérhetőek a térképek, de üzenetben azt ígérték, hogy a Locus térképek is újra elérhetőek lesznek az új helyen. Érdeklődéssel várjuk!

Reklám nélküli élet? Lehetséges!

Az egy dolog, hogy agymosás áldozatai vagyunk a reklámok által, nap mint nap. Az pedig egy másik, hogy felhasználóklént tehetünk ellene! Bár erről kevesen tudnak. Most igyekszem összeszedni néhány praktikát, ami az egyszerű és az avatottabb júzereknek is segítséget adhat. Az elhangzó tippek közül először néhány érdekes gondolatot osztok meg, aztán egy-egy szoftveres megoldást is, ami (részben) felszabadíthatja a telefonunkat vagy a számítógép böngészőjét.

A reklámmentessé válásnak több útja van. Tudod mi a különbség a fehér, fekete és szürke kalapos hacker között? A fehér teljesen jó utat jár és csak másoknak segít. A fekete a maga malmára hajtja a vizet és ott árt, ahol tud. A szürke pedig a két út között próbál egyensúlyozni. Ebben a bejegyzésben a szürkeség talaján próbálunk utakat keresni.

Az egyik korábbi cikkemben arról értekeztem, hogy miért ártalmas a képernyőn történő bármiféle élet. Ehhez csatlakozik a mostani. Hiszen a fogyasztandó tartalom kérdéséhez a reklámok is erősen hozzá tartoznak.

Ha teljesen a fehér kalap mellett tenném le a voksom, akkor elhinném, hogy az összes reklám ami megjelenik előttem, a weboldalkészítők, közösségi oldalak puszta jószándékából jött létre. Mi több, abban is hinnék, hogy ez a sok reklám azért van, hogy nekem könnyebb, jobb és egészségesebb életem legyen!

Tudom persze, hogy senki nem hiszi, hogy másra is jó lenne a reklám, mint hogy a hirdető bevételét növelje. Persze, mikor mindennap elsuhan előttünk a reklám, akkor csak igazán ritkán tudatosul bennünk ez a gondolat. A sok-sok kép és jel tudat alatt hat ránk. Ezzel rengeteg zaj kerül az elménkbe és ezzel nyugtalanságot teremt. Teljesen mindegy, hogy mennyire tartjuk magunkat egészségesnek és kiegyensúlyozottnak, mint testileg, mind szellemileg, a reklám és a sok felénk áradó kért és kéretlen tartalom záporként zavarja meg lelkünk csendes vizét, melynek tükrében már nem is látjuk önmagunkat.

A legegyszerűbb megoldást tehát nem is említem, hiszen itt és most én is a digitális világ felé nyilvánulok meg és magam ellen is beszélnék, ha ezt tenném. De a legegyszerűbb mégis az lenne, ha egyszerűen letennénk az okostelót, bezárnánk a böngészőt és soha többé nem kapcsolnánk be a gépet. Akkor békesség lenne és nyugalom. A digitális diétára törekedve azért mégis szükségünk van a mai agresszíven technokrata világunkban arra, hogy igenis használjuk az internetet és a sok szolgáltatást.

Szinte bármelyik böngészőben elérhetőek az úgynevezett kiegészítők. Ezekkel okosabbá tudjuk tenni az internetfogyasztásra tervezett szoftvert. Néhány kattintással hozzáadhatjuk ezt a böngészőhöz, és máris feleannyi, vagy akár semennyi reklám sem lesz a weboldalokon, mint korábban. Így a számítógépen a facebook, youtube és más weboldalak böngészése is tisztább élményt nyújt majd, mint eddig. Az egyik ilyen kiegészítő az uBlock, ami elméletileg az összes többinél jobban működik (ha hiszünk a reklámnak). Ezt megtalálhatjuk Chrome, Firefox, Opera vagy akár Edge böngészőhöz is. Simán a neten keressünk rá a böngészőnk nevére, hozzá biggyesztve a kiegészítő nevét. Ezt az összes többi ajánlásommal meg lehet tenni. Mondjuk erre keresünk: "Firefox uBlock". Az első találat szinte biztos hogy jó lesz: a böngésző kiegészítőkkel foglalkozó áruházát hozza be, ahol egy nagy színes gombra kattintva, a "Hozzadás" után települ a reklámszűrő modul. Ha esetleg a uBlock nem jött be, nem elég, alternatívát keresel, ajánlom még az AdBlock vagy az AdblockPlus kiegészítőket. Aki ezen felül egy még fejlettebb, követés- és reklámblokkolót szeretne, annak javaslom, hogy olvasson utána és próbálja ki a Privacy Badger beépülőt is! Figyelem! A "kevesebb néha több" szabály értelmében ezek közül érdemes csak az egyiket választani. Én magam például csak az uBlock-ot használom.

Na de mivel 2017-ben a mobilos internetfelhasználók aránya túllépte az 50%-ot, az okostelefonra való megoldásokról is beszélnünk kell. Itt is először egy kis ideológiai helyzetkép és utána a szoftver.

Ma minden elektronikai cikkre legalább 1 vagy 2 év garanciát kell adnia a forgalmazónak. Ennek persze feltételei vannak, ezek leegyszerűsítve: szándékos rongálás esetén a garancia nem érvényes. A garancia is egy óriási buborék, amiben rengeteg ember gondolkodás nélkül hisz. Gyertyaként lángol a fogyasztói társadalom álszent oltárán. Fogyasztóvédelem jegyében biztos lelki támaszt nyújthat nekünk a sok-sok garanciajegy. De mi lenne akkor, ha a fogyasztóvédelem inkább arról szólna hogy a "tervezett elavulás" jegyében gyártott, időzített szemét helyett tartós és értékes használati cikkeink lehessenek?

Csak azért hoztam ide a garanciát, mert a telefon szoftverére is vonatkozik. Tehát ha szándékosan belenyúlunk, akkor ugrik a garancia. De miért is akarnánk szándékosan rongálni? Azt tudtad, hogy a teló megvásárlásakor nem vagy teljes jogú tulajdonosa a készüléknek? A megvásárolható telefonok szinte egyikén sincs teljes jogosultságod arra, hogy bármit megtegyél a rajta lévő szoftverrel, amit csak akarsz. Ezzel szemben a számítógépek nagy részén megvan ugyanez a jogod. A telefonokon ez miért nincs így? Amiről beszélünk, az a rendszergazdai jogosultság. Arról van szó, hogy eldönthesd, hogy milyen program legyen telepítve a gépre és mi ne! A mobilon ezt nem döntheted el! A sok előretelepített szemetet miért nem lehet leszedni? Ennek köze van a reklámokhoz. A gyártó által elhelyezett szoftverek egy része azért van ott, mert az egyik cég fizetett a másiknak, hogy a reklám jegyében bevételt termelhessenek. De azt ugye tudjuk, hogy ezen a piacon mivel kereskednek? A felhasználókkal. A mi figyelmünkkel, a mi tudatunkkal, a mi lelkünkkel. A cégek törődnek a mi jólétünkkel? Nem igazán. Úgyhogy én is nagy ívben teszek a garanciára. Ajánlom másoknak is.

Azért a kispénzű, óvatosabb felhasználók számára is van néhány okos megoldásom, ami még nem jár garanciavesztéssel. A számítógép böngészőjéhez hasonló kiegészítők nem ugyanúgy működnek a telefonon. Itt már magát a böngészőt is jól meg kell választani, ha el akarjuk kerülni a hirdetéseket. Az alábbi tippeket a ma legelterjedtebb okostelefon rendszerhez, az Android-hoz adom. Ha nem iPhone készüléked van, akkor minden rendben lesz. Az első ilyen megoldás legyen az Opera Böngésző. Beépített reklámszűrővel rendelkezik. A fagyi visszanyal, mivel az Operát megnyitva előre elmentett könyvjelzők fogadnak: Facebook, Instagram, YouTube, Booking.com és úgynevezett Hírek, hasznosnak tűnő kártyák formájában, aminken keresztül tovább manipulálják a figyelmet. De szerencsére a könyvjelzők kitörölhetők és a Hírek is kikapcsolhatók, csak szét kell nézni a beállítások között. A másik ajánlatom a Firefox Böngésző. Ez a megoldás már jobban hasonlít a számítógépes változathoz. A menüben a "Kiegészítők" alatt bekapcsolhatjuk a uBlock Origin modult vagy akár az AdGuard AdBlocker-t is. A "Video Background Play Fix" pedig lehetővé teszi akár a YouTube videók háttérben történő lejátszását, ez a funkció mobilon amúgy csak a YouTube Premium verziójában érhető el.

A böngészők sorát a Free Adblocker Browser-el zárom. Az összes közül ez a legegyszerűbb. A felugró ablakokat is blokkolja. Így ha mondjuk online filmeket vagy egyéb tartalmakat néznél, ami állandóan új ablakban felugró reklámokat dobál eléd, ez a böngésző ezeket letiltja és csak akkor nyit új lapot, ha te azt szánt szándékkal engedélyezed egy "Előugró elem letiltva - Mutassa!" gombra kattintáskor.

A következő megoldás a reklámok blokkolása rendszerszinten. Ez garanciavesztés nélkül úgy valósítható meg, ha egy "VPN" szolgáltatón keresztül használjuk az internetet, ami a telefonunkon kívül végzi el a reklámok szűrését. Mágikus kínai szakszónak tűnik, ugye? Egy egyszerű példán át elmagyarázom, hogy mi is az a VPN. Alap esetben, ha használod a telefonod, akkor az úgy kéri le az információt, hogy közvetlenül elsétál az információ forrásához: Mari néni elmegy az újságárushoz, ahol a kezébe nyomják a napilapokat, a magazinokat amiket rendelt és egy halom prospektust és áruházi akciós újságot. A VPN esetén Mari néni megkéri Pistát, a postást, hogy menjen el az újságárushoz és hozza el a napilapokat és magazinokat, de a prospektust és az akciós újságokat ne, sőt! A napilapokból és a magazinokból is vágja már ki egyesével, ollóval a reklámokat. Pistának ez meg se kottyan, hozza a lapokat és Mari néni lelki nyugalmát megőrizve olvasgathat, zavaró ostobaságok nélkül.
Ilyen VPN (Virtual Private Network) alapú reklámblokkoló megoldás az AdGuard VPN. Ezt feltelepíve és aktiválva az értesítések között mindig ott lesz egy kis "lakat ikon", ami azt jelzi, hogy védett hálózaton keresztül kapcsolódunk a nagy, csúf és gonosz internetre. Egy másik megoldás, az AdAway még komolyabb lehetőségeket nyújt. Egyszerű telepítéssel sima VPN alapú reklámblokkolóként is használható. De ha aztán úgy gondoljuk, hogy eldobnánk a garanciát, az AdAway mást is tud.

Hallottad már azt a kifejezést, hogy "rútoljuk a telefont"? Ez a metódus arra utal, hogy a rendszergazdai jogokat megszerezni egy olyan eszközön, ahol ez amúgy tiltva van. Androidon terjedt el a "root" (kiejtve: rút) kifejezés, míg az iPhone esetén a "jailbreak", magyarra fordítva: kitörés a börtönből. Ezeknek a metódusoknak a leírásába most nem térek ki. Ennek több oka is van. Az egyik az, hogy ha informatikailag nem vagy elég képzett és most olvasol erről először, akkor jobb ha inkább keresel egy szakembert a közeledben, aki már csinált ilyet. A másik ok az, hogy szinte mindegyik készülék rútolását máshogy kell elvégezni. Ehhez többnyire angol (vagy orosz) fórumokat kell átolvasni, ahol az idegen nyelv ismerete mellett szakirányú tudás is szükséges. Néha egy-egy magyar leírás is megtalálható, ha kitartó az ember, de ezek sokkal ritkábbak.
Ha mégis sikerül rútolni a készüléket, akkor nincs szükség VPN-re. Az kiadót, a nyomdát sajnos nem, de az újságárust átnevelhetjük, hogy soha többé ne adjon nekünk reklámot. Ilyen rendszerszintű reklámblokkolást tud nekünk biztosítani a korábban emlíett AdAway program is.
Ha megvan a rút jog, ezen felül kitörölhetjük a gyári felesleges appokat és még egy csomó mindent megtehetünk, hiszen most már miénk a gép és miénk a szoftver is!

Most pedig evezzünk szürkébb vizekre. Jómagam az emberi szabadság, a gondolat szabadsága mellett kiállva bátran leírom, hogy mindez lehetséges, de senkit nem bíztatok rá, hogy megtegye! A készülék rútolása önmagában csak garanciavesztéssel jár, de ha ennek az erőnek a birtokában egy amúgy fizetős szolgáltatást ingyen használunk, akkor annak már büntetőjogi következményei lehetnek! Kérem ennek fényében mindenki a saját felelősségére cselekedjen!

A YouTube Vanced segítségével a teljesen eltávolítható az összes reklám, valamint a képernyő kikapcsolása mellett is hallgatható a műsor. Ezt a szolgáltatást a Google YouTube Premium néven pénzért kínálja, akinek az anyagi lehetőségei lehetővé teszi, fizessen rá elő!
A Vanced még rútolás nélkül is használható bizonyos mértékig.
A témához tartozik a Snaptube is, amivel root jog nélkül is tudunk háttérben zenét hallgatni, de akár a videókat is lementhetjük, vagy akár audióként (mp3) is letölthetjük őket.
Jogi felelősségem tudatában azt kell, hogy mondjam: A szoftverek kipróbálását senkinek nem ajánlom!
Mind a két appnak létezik hivatalos weboldala, de a Google Play áruházban nem, vagy csak korlátozott módon jelenhetnek meg, hiszen a Google üzletszabályzatával és érdekeivel szemben áll mindaz, amit ők nyújtanak.
Ha egyéb, okosított szoftverekkel kapcsolatban érdeklődsz, érdemes regisztrálni az angol nyelvű Mobilism Fórumra, ahol a fent említett két program is megtalálható. Itt meglelhető akár a Spotify reklámmentes verziója is. Ennek a használatát sem ajánlom!

A garanciavesztés egy másik hátránya, hogy a rútolással több banki szoftver, mobilos fizetőeszköz használhatatlanná válhat. (Jajj de nagykár! Úgy sajnálom!) A manapság legelterjedtebb root-jog kezelő program, a Magisk alkalmazása mellett aktiválható az úgynevezett "Magisk hide" funkció, ami a telepített programok elől elrejti önmagát. Így mégis használhatóak a banki kliens programok. Ez mindig is egy véget nem érő hajsza lesz a fejlesztők között, és idővel rájönnek az okosságra és új módszert kell találnia a szürke kalapos kalózoknak. Ha a nélkülözhetetlen banki program mégse menne a Magisk hide mellett, van mód visszacsinálni. Szerencsére a rútolás visszafordítható folyamat, egy gombnyomásra "unroot"-olható a készülék. Ekkor a banki programok újratelepítése után, azok biztosan újra használhatóak lesznek. Viszont a garancia akkor is ugrott.

Azt azért sose felejtsük el, hogy akármennyi okosított, reklámmentes programot használunk is, a háttérben lévő folyamatok, tartalommanipulálás, polarizáció és maga a digitális világ ugyanúgy hatással van ránk! Így is a kijelző rabjai vagyunk!

Végül tekintsünk egy szép, egészséges jövőbe. Ahol nincsenek reklámok és a felhasználókat nem szívják le a gépek, mint holmi Mátrix-világ analógiáját követő energiafarm vámpírjai. Ebben a szép jövőben létezik egy állam, ami tényleg a felhasználókért van. A profitorientáltságot felváltotta az ember- és természetorientáltság. Ebben a világban nincsenek reklámok, nincs tervezett elavulás, a biodinamikus gazdálkodás jegyében a természettel összhangban élünk. A panelházak közt zöld kertekben neveljük a gyümölcsöket. A metropoliszokból visszaköltöznek az emberek a természetes élőhelyükre. A gyerekek kint játszanak a természetben és a képernyőt is csak arra használjuk, amire kell.

Addig is marad a szabadságra való törekvés és a szürke kalap. Kabát.

Képernyő helyett a nap?

Kutatást végeztem a képernyős élettel kapcsolatban. Sok-sok időmet rászántam és egy ékkőként ragyogó mélyfekete, obszidián csontvázat találtam a szekrényben. Ezt most közreadom. Mindenkinek látnia kell.

Gyerekként szépen belenőttem a képernyős fantáziavilágba. Ám számomra és az egész Y generáció számára is a számítógép-csodavilág lassan kezd rémálommá válni. Nap-mint-nap használjuk, a fekete tükör előtt töltött idő egyre nő. Mi köze van ennek a valódi élethez? Hogy jön ehhez a Z és az Alfa generáció? Gyerekként lehet ép ésszel élni vele? Na és felnőttként?

A jóslat

Először vizsgáljunk meg egy 100 éve élt "jós" gondolatait. Persze ő jóval több volt, mint mondjuk Nostradamus. Rudolf Steiner az antropozófia és az arra épülő Waldorf-pedagógia atyja. Olyan sokan hivatkoznak rá, hogy kinyilatkozásait kanonizálta az idő, s így érinthetetlenné tette. No és ki vagyok én, hogy erre egyáltalán reagáljak, vagy viszonyuljak hozzá? Ahhoz minimum két danos feketeöves sámánnak kellene lennem, hogy ezt megengedhessem magamnak. De a viccet félretéve... ettől most eltekintünk.

Csak a történelmi elhelyezés végett: Bell a telefont 1876-ban találta találta fel. Az első személyi számítógép 1962-ben született, az internet pedig 1969-ben. Steiner jóslata pedig 1921-ben, melyben ez állt:
"A földből szörnyű teremtmények emelkednek majd, melyek lényisége az ásványi és a növényi királyságból fonódnak össze, automatizált, természetfeletti intellektussal bíró, roppant hatalmas entitásként. Úgy fejlődnek majd ki, hogy a Földet lefedik, mint egy hatalmas háló, mint iszonyatos pókok hálója, óriási bölcsesség pókjainak hálója, melyek anyaga még a növényi lét minőségéhez sem érnek fel. A hatalmas pókok, melyek egymásba záródnak, viselkedésükkel imitálják majd az értelmet, de ez nem olyan intellektus lesz, ami új képzeletből jön létre, melyet az emberi szellem áthatott. Minden ember gondolatává válik majd ez a fajta valótlanság és így kel életre. A földet behálózza majd ez az ásvány-növény szerű pókháló, mely empátián keresztül nyilvánul meg, de gonosz szándékkal kapcsol össze. Az embereknek egyesülnie kell ezekkel az ásvány-növény-pók lényekkel."
Forrás: 2021.10.07. https://www.waldorflibrary.org/images/stories/Journal_Articles/PacificJ29.pdf -- Pacifica Journal -- A bi-annual newsletter published by the Anthroposophical Society in Hawai'i -- Number 29 2006 (1)

A forrás szövegét németről angolra fordították és én most magyarra. De a fordító magyarázata alapján világos hogy miről van szó. Az internetről mindenki tudja, hogy rengeteg kábelen keresztül jut el a kontinenseket, országokat és házakat összekötve az egyik embertől a másikig. A kérdés csak az, hogy ez valódi kapcsolat-e? A válasz pedig nyivlánvaló. Persze hogy nem! Akkor miért viselkedünk úgy mégis, mikor az okosteló képernyőjét bámuljuk? Varázslat!

Pedagógia

A következő idézet neveléstudománnyal foglalkozó írás. Maradjunk még egy kicsit Steinernél. Az alábbi igazságot sok más doktrina is megerősíti, esetleg más ok-okozati rendszerben kifejtve. Most viszont vizsgáljuk meg, hogy a Waldorf iskolákban milyen megközelítéssel kezeljük az éretté válás kérdését.

"Az asztráltest csupán a nemi érettséggel születik meg. Kifelé szabaddá lett fejlődésében csak mostantól közeledhetünk hozzá kívülről mindazzal, ami az elvont képzeletvilágot, az ítélőerőt és a szabad megértést bontakoztatja ki. Már beszéltünk arról, hogy ezeknek a lelki képességeknek korábban a nevelési eszközök helyes alkalmazásával befolyásoktól mentesen kell fejlődniük, ahogy a szem és fül befolyásolatlanul fejlődik az anyai szervezetben. A nemi érettséggel elérkezett az az idő, amikor az ember már arra is érett, hogy önálló véleményt formáljon azokról a dolgokról, melyeket korábban megtanult. Semmi sem lehet ártalmasabb egy ember számára, mint az, ha túl korán késztetjük saját ítélkezésre. Csak akkor ítélhet az ember, ha magában először anyagot gyűjtött az ítélkezéshez, az összehasonlításhoz. Ha korábban formál önálló ítéletet, akkor ezt megalapozottság nélkül teszi. Ilyesfajta nevelési hiba az oka minden egyoldalúságnak az életben, minden terméketlen "hitvallásnak", mely néhány ismeretmorzsán alapszik, és ebből kiindulva szeretné bírálni az emberiség hosszú idő tapasztalatával igazolt ismereteit. hogy a gondolkodáshoz éretté váljon, az embernek el kell sajátítania a figyelmet mások gondolatai iránt. Minden egészséges gondolkodást megelőz egyfajta magátólértetődő tekintélyhitre támaszkodó egészséges érzék arra, hogy mi az igazság. Ha ezt az elvet a nevelésben tekintetbe vennénk, nem lenne olyan általános, hogy az emberek túl fiatalon képzelik, hogy érettek az ítélkezésre, s így elveszitik a lehetőséget, hogy az életet sokoladlúan és elfogulatlanul engedjék hatni magukra. Mert minden ítélet, ami nem a fölhalmozott lelki kincsekre épül, akadályt jelent az ember életútján. Ha egyszer már ítéletet alkottunk egy dologról, ez mindig befolyásolni fog minket, és a vele kapcsolatos tapasztalataink mások lesznek, mintha nem alkottunk volna róla ítéletet. A fiatalokban az az érzés kell, hogy éljen: először tanulni, ezután ítélni. Amit az értelem mondana egy dologgal kapcsolatban, az csak akkor kapjon szót, amikor a lélek minden más képessége már megszólalt."
Forrás: Gyermeknevelés -- Rudolf Steiner -- Metódus-Tan -- 2005

Szóval fiatalon még nem fejlődött ki az igazi erőnk arra, hogy eldöntsük mi jó és mi rossz. Nekünk. És úgy általában. Ez a morális érzék. Ezt kipótolva a saját ítéletalkotó erejükkel engednek néha a szüleink (és tanáraink) nekünk ezt és azt. Miért van az, hogy alkohol illegális 18 év alatt? És a képernyő? Azt persze nem korlátozzuk.
A morális érzék viszonylatában a képernyővel az a baj, hogy kész dolgokat ad nekünk. Ez pedig egyenlő azzal, hogy mások alkotását, mások véleményét tesszük a magunkévá, valódi tapasztalat nélkül! Tartalomfogyasztók vagyunk. Kész tartalmat viszünk be. Ott kezdődik, hogy már alapból egy boltban vett üveglapot simogatunk, és ott folytatódik, hogy mások által írt programokat használunk. Létezik digitális kreativitás? Mondjuk. Igen. De nem azon a szinten, ahogy minden nap használjuk. Sem egy digitális kifestő program, sem a facebook közössége, sem az instagram szuperszínes szűrői és szelfi-javító funkciói, sem az emotikonok világa nem ad nekünk kreativitást. Maximum erőszakkal ráfoghatjuk egy-egy tettünkre, hogy saját fantáziából fakadt. A billentyűzet kész, a gombok készek. Mi csak a kész dolgokat használjuk. Mögötte hol a szellem, a mi értelmünk, az élet valódi értelme? Nagyon-nagyon messze. Hogy hol? Azt mindenki maga döntse el, de az biztos, hogy nem a boltban vásárolt üveglap alatt.

Fejleszt, vagy rombol?

A következő szakértő akit megszólaltatok, Pécsi Rita. YouTube-on van egy közel kétórás előadása, ami részleteibe menően kifejti, hogy ezek a szoftveres játékok fejleszik-e a képességeinket, vagy netán rombolják. "Ezért kell, nekünk felnőtteknek odafigyelnünk, hogy „nem elég csak kivenni a kezéből valamit, ha nem adom magamat oda.” Felhívja a szerző a figyelmet az érintés, a szemkontaktus fontosságára. A valósan megélt kapcsolatok adnak igazán erőt. Ezért fontos, hogy az online létet ésszerű, határozott keretek közé érdemes illeszteni, „és legyen jelen teljes mértékben abban a pillanatban, amit éppen megél.” A FOMO azaz „Fear of Missing Out” érzés, a félelem attól, hogy valamiről lemaradunk érzése mellett, érdemes kialakítani a JOMO, „Joy of Missing Out”, azaz az örömteli lemaradás megtapasztalása érzését, amikor a valós világban szerzünk élményeket, tapasztalatokat, kötődéseket.
De milyen biológiai, kémiai folyamatok állnak a háttérben? Az egyik legfontosabb a dopamin, a „boldogsághormon” termelődése, ami függőséget okozhat. A számítógépes játékokról néhányan egyenesen elektronikus kokainként beszélnek, mert ugyanazokat az agyi területeket használják és sértik, mint a drog. Következményként csökken az önkontroll, a koncentráció, gyengül a döntéshozó képesség. A játékok úgy vannak megkonstruálva, hogy mindig a kellő időben érkezzen a stimuláló „jutalom”, s a hatás továbbra is a gép előtt tartsa a gyereket. A szervezet azonban hozzászokik az emelkedő dopaminadaghoz, s egyre többet követel belőle. A rendszeres dopaminfröccs további veszélyes hatása a motiválhatóság hiánya. Ha a gyerek nem kapja meg az adagot, amihez a szervezete a tartós játék hatására hozzászokott, a gyengébb ingerek iránt közönyössé válik. A valós játék már kevés lesz a boldogsághoz, kihuny az életvágy. Egérkísérletek során például azt tapasztalták, ha az alanyokból kivonják a dopamint, egy lépést sem tesznek az ételért. Csak akkor eszik meg, ha a szájukba rakják."
Forrás: 
Fejleszt vagy rombol? -- Kulcs az okoseszközök okos használatához -- Uzsalyné Pécsi Rita -- Kulcs a Muzsikához Kiadó, 2020 -- 2021.10.08. https://www.zaol.hu/eletstilus/helyi-eletstilus/uzsalyne-dr-pecsi-rita-ne-valjon-a-gyerek-a-kepernyo-rabjava-2616029/

Ahogy a forrásmegjelölésben látható, Rita könyvet is írt ebben a témában. A képernyő és az ehhez kapcsolódó függőség hatásmechanizmusát is körbejárja. Rengeteg szoftvergyártó használja ki azt a kiskaput, hogy egy-egy apró dolgot fejleszt a virtuális játék. Ezért már rá is írhatják a borítóra, hogy képességfejlesztő! Na de miközben eme apróságokat fejleszti, még mi mást tesz? Végre lefoglalja az amúgy rendetlenkedő gyermeket? Vagy inkább olyan, mint a trójai faló. Micsoda nagy ajándék! Igen ám, de mekkora árat fizetünk érte?

Tartalom

Ez után jöhet a következő óriási csont annak a bizonyos szekrényből kiesett obszidián csontváznak a testéből. Ez pedig a TARTALOM. Oké hogy kész tartalmat fogyasztunk. Néha persze belefér. Na de micsodát? Több izgalmas dokumentumfilm is készült ami a témába vág. Az egyik kedvencem a Childhood 2.0, ami sajnos csak angolul érhető el, angol felirattal. Szóval ez sem teljesen az én szellemi termékem. De egy részletét lefordítom, hogy gondolkodjunk el rajta.
"Képzeljük el, hogy gyerekként cseperedve minden nap egy kávézóasztal fogadott volna a nappaliban, négy magazinnal. Az egyik közülük pornográf és három másik nem. A szüleim csak reménykedtek volna abban nap mint nap, hogy nem a rosszat nézem meg. Ez az amit a szűretlen internet kínál ma a gyerekeknek. Apró pornográf dobozokat teszünk a zsebeikbe, a biztonság köntösében, a túlzott védelem jegyében. Mondván: állandóan kapcsolatban kell lennem a gyerekemmel, minden nap, 0-24 órában, hozzáférést biztosítunk a pornográfiához ami messze túllép minden olyan hatást, aminek mi valaha is ki voltunk téve. Mi van a pornóval? Minden srác néz pornót? Szinte minden srácnak van ilyen irányú függősége. Igen, de egyik sem beszél róla. Még az az édes, ártatlannak tűnő fiú is? Igen. Mindenki nézi. És a kisebbek? Szórakozásból nézik. Nem a szexuális tartalom miatt. Csak azért nézik, hogy nézzék.
Az egyik legrosszabb reakció minderre: Az én gyerekem nem! A szülők az úgynevezett ÉGYN szindrómától szenvednek. Ez úgy írható le: Én Gyerekem Nem! Az én gyerekem nem tenne ilyet, az én gyerekem soha, az én gyerekem haverjai nem olyanok. Az én gyerekem iskolája nem olyan. Tévedsz. Mindenkinek a közössége ilyen. Minden iskola ilyen. Minden gyermek potenciálisan ki van téve ezeknek, amiről beszélünk. Még a saját gyerekem is."
Forrás: Robert Muratore, Jamin Winans, Kiowa K. Winans -- 2020 -- 1h 28min -- https://www.childhood2movie.com/ -- 2021.10.10. https://www.youtube.com/watch?v=He3IJJhFy-I

Persze a tartalom nem csak ebből áll. A Facebook, az Instagram vagy a TikTok agy- és hüvelykujjzsibbasztó pörgyettyűje, azoknak végtelen görgetésre serkentő hatása mellett van egy másik, sokkal régebb óta velünk lévő átok. A tartalom másik rákfenéje a reklám. De ez így is egy nagyon hosszú írás. A reklámról egy másik bejegyzésben értekezek.

Közösségi háló

Még egy dokumentumfilmet hozzunk a képbe. A Social Dilemma a Netflix-en jelent meg, 2020-ban. Davis Coombe, Vickie Curtis és Jeff Orlowski munkája. Ez a drámai alkotás a közösségi média veszélyeit járja körül, és maguk a fejlesztők kongatják meg a vészharangot saját találmányaik kapcsán. A képernyőfüggőség kérdésre reagálva hadd hozzak egy idézetet, amit a film is felvillant: "Csak két iparág hívja a >felhasználónak< az ügyfeleket. A drogbiznisz és a szoftveripar. (Edward Tufte)" Azzal kapcsolatban pedig, hogy a képernyőn látott tartalom mennyire megtervezett, azért hogy eladhassák a hirdetéseiket a facebook, a youtube és a többi ingyenes, mindenki által elérhető közésségi média, íme egy másik: "Ha nem fizetsz egy termékért, akkor te vagy a termék." Nem mintha a lelkünk eladható lenne. Vagy mégis? Ezen felül olyan problémák vannak a középpontban, minthogy ellopják az adatainkat, a tech-világ úgy unblock függőséget okoz; álhírek terjednek és polarizáció miatt már senki nem tudja mi az igazság. A polarizáció az a jelenség, amikor egyre szélsőségesebb nézetek kezdenek elterjedni. Ez azért van, mert a keresőmotorok, a mesterséges intelligenciával megáldott algoritmusok egyre inkább olyan tartalmat adnak nekünk, ami után érdeklődünk. Ez első hallásra tök szuper dolognak hangzik. A cégeknek viszont mindig az a célja, hogy minél több időt tölts a képernyő előtt, hogy használd őket, hogy minél több reklámot mutathassanak, amiből minél több pénzt szerezhetnek. Tehát miért baj, hogy azt kapod, ami érdekel? Azért, mert csak azt fogod kapni. Ha kicsit is érdekelnek mondjuk az "idegenek", akkor egy videó után kapsz egy másikat, ami ezzel foglalkozik, azt is megnézed, a következőt és az az utánit is. Végül nem tudod, hogy miért voltak rémálmaid. Ez egy öngerjesztő folyamat. Ha azt gondoljuk, hogy a szert lehet okosan, mértékkel használni, akkor valószínűleg tévedünk. Ne csapjuk be magunkat és ne hagyjuk hogy mások ezt tegyék velünk.

A leszokáshoz vezető út

A diagnose:media kiadásában jelent meg az "Egészségesen felnőni a digitális médiaeszközök korában" című könyv. Ami, ahogy én látom, az erőszakmentes kommunikáció jegyében igazán szépen fogalmazva leírja, hogy melyik korcsoportnál mi hogyan fejlődik és hogy az esetleges képernyő behatás mindezt hogyan befolyásolhatja. A könyv szépen szerkesztett. Nekem egy bajom van vele, hogy az olvasása során nem kelti azt a hatást, amit kellene. Nem rémít halálra. Nem hallom belőle azt, hogy itt valami irtózatosan nagy baj van és azonnal tenni kell ellene! Ez a könyv nem riaszt meg, nem ráz fel! Ennek ellenére hozok pár példát, amit a könyvből merítve megtehetünk, hogy a leszokás, az "okos" használat felé tereljen minket és a gyerekeinket.

  1. Közös családi számítógép és internet például a nappaliban. A géphasználati időbeosztás kialakítása nem egyszerű, de a szülők jobban tudják így követni a gép előtt töltött időt és a tartalmakat.
  2. Megfelelően adagolt és jól megválogatott oktatófilmek és oktatószoftverek használata.
  3. Beszéljünk a veszélyekről és a jogi rendelkezésekről - a gyerekek gyakran nem is ismerik a saját vagy mások fényképeinek vagy hangfelvételeinek kezelésére vonatkozó jogszabályokat.
  4. Az okostelefont éjjel tartsuk a gyerekszobán kívül. Mi is a hálószobán kívül.
  5. Alakítsunk ki tereket otthon, ahol tilos a telefonhasználat. Mondjuk az ebédlő, vagy a hálószoba.
  6. Hozzunk létre képernyőmentes időszakokat. Adott napszak is lehet (mondjuk este 7-től reggel 7-ig), de még jobb ha találunk a héten egy egész napot. Legyen mondjuk a vasárnap. Ekkor se a gyerek se a szülők ne foglalkozzanak képernyővel. Annyi más lehetőség van: kirándulás, könyvek, társasjátékok, beszélgetések.
  7. Külső kontroll

Külső kontroll?

Sok olyan szoftver létezik (Google Family Link), amivel felügyelhetjük és korlátozhatjuk a képernyőhasználatot. Szülőként beállíthatjuk, hogy a csemeténk milyen korhatárnak való tartalmakat (PEGI 3-7-12-16-18) érhessen el a neten. A magyar jogszabályok szerint ezt 16 éves korig tehetjük meg. Nyugodtan feltehetjük a kérdést, hogy ez vajon elég? A korlátozó szoftvereket ki lehet játszani. Például mondjuk videóhívás alatt a tárcsázót a háttérbe küldve annyi időt tölthet a neten a gyerek, amennyit csak akar. Hiszen a hívás az hívás, azt nem szakíthatja meg egy felügyelő program. Ugye? De ez csak egy trükk a sok közül. A kontroll fontos, de még fontosabb, hogy magunk megértsük és ez által megértessük, hogy mi a baj. Na és persze legyünk képesek arra, hogy alternatívát nyújtsunk.

A megoldás

A megoldáshoz először a problémát kellett kézzelfoghatóvá tenni. A probléma pedig maga a függőség. Vegyünk hát példát egy olyan országról, ahol ezen a téren valóban sikerült eredményeket elérni.
"Tudni kell, a 90-es évek végén, de még az ezredforduló tájékán is az izlandiak Európa élmezőnyében foglaltak helyet, mármint ami az alkohol- és drogfogyasztást illeti. Ennek tükrében igencsak megdöbbentően hangzik, hogy míg 1998-ban az izlandi fiatalok (itt általában tizenéveseket vizsgáltak) 42%-a nyilatkozott úgy, hogy az elmúlt egy hónapban legalább egyszer öntudatlan állapotra itta magát, ez a szám 2016-ban már csak 5% volt. De jelentős mértékű csökkenést figyeltek meg a kannabisz fogyasztásában is, mely szűk 20 esztendő alatt 17-ről 7 százalékra csökkent. Sőt, még a dohányzás is drasztikus módon visszaszorult: annak idején 23 százalékuk dohányzott napi rendszerességgel, napjainkban ez már csak 3 százalék. (...) Harvey Milkman 1991-ben Izlandon előadást is tartott, később pedig egy drogfogyasztókkal foglalkozó centrumban is dolgozott. Itt azt igyekeztek elérni, hogy miképpen tudják tudatmódosító szerek használta nélkül megalkotni azt a tevékenységet, mely élményszerűen kiváltja azokat. Itt különféle közösségi elfoglaltságok jöttek szóba, mint táncok, harcművészetek és képzőművészetek, és a többiAz izlandi sikertörténet valójában ekkor indult, de természetesen még hosszú út állt előttük. 1992-ben az összes izlandi iskolában kitöltettek egy kérdőívet, mely a különböző drog- és alkoholfogyasztási szokásokra kérdezett rá, és egyértelmű volt az összefüggés: azok a kamaszok, akik nem végeznek közösségben végzendő szabadidős tevékenységet, nagyobb arányban érintettek." Forrás: 2021.10.02. https://betyarsereg.hu/izland-harca-a-drogokkal/ 2021.10.16. https://www.theatlantic.com/health/archive/2017/01/teens-drugs-iceland/513668/ 2021.10.16. https://www.drugfree.org.au/images/pdf-files/library/iceland/Iceland_Succeeds_at_Reversing_Teenage_Substance_Abuse.pdf 

Tehát ennyi. Ki kell menni. Játszani kell és mozogni. Értelmet keresni az életben. Mert a képernyőn nincs élet. Ahol van élet, ott nincs függőség. Na és persze minél több emberrel meg kell értetni, hogy mi folyik körülöttünk, hogy miben élünk. Azt a frázist már el sem lövöm, hogy a függőségből való felgyógyulás első lépése a beismerés. Utána már lehet kezdeni valamit a problémával.

Ezen kívül még több papír alapú könyvet és egyéb cikket olvastam a témában. Ami mind ezeket támasztja alá. Annyi ember ilyen sokat tud, mégis álomvilágban élünk? Miért? Mert az ébrenlétben nincs lóvé, azért. De azért csak próbáljuk meg!

/ Fotó: Paweł Kuczyński /

Bicaj vagy e-bike?

Idestova 20 éve bringázok és ami ezzel nekem mindig együtt járt: szervizelem és javítom a járgányt. Ebből 19 év, sima "analóg" tekerés, jelenleg még nincs is egy éve hogy megépítettem az elektromos bicajt. Így el tudom mesélni, hogy mi a különbség. Ez alapján rájöhet, hogy kinek mi való és egyáltalán.

Nem gáz e-bike-ot tekerni?

"a könyv a szem kiterjesztése… a ruha az emberi bőr kiterjesztése... az elektromos áramkör a központi idegrendszer kiterjesztése"
/ Marshall McLuhan - The Medium is the Massage: An Inventory of Effects /
Ezen gondolat mentén a sima bringa is kiterjesztés. A csalás már az első kőbalta kézbevételekor elkezdődött, még bőven a 18 század előtt, amikor már az első kerékpárt próbálgatta az úri közönség.

Úgy öt éve hallottam először ebikeról. Egy nálam sokkal tapasztaltabb, vén róka, a kerékpárbolt tulajdonos mesélt róla, hogy milyen beképzeltek ezek az újgazdag ebájkosok, mikor a Balatonról Veszprém felé felfelé tekerve elhúznak mellette. Sík terepen bezzeg újra lehagyja őket, mert az e-bike-ok mind le vannak szabályozva 25 km/h maximális sebességre. Szóval pénzen és technikán megvásárolni az előnyt az nem fer! És egyébként is milyen jogon hasonlítjuk össze az emberi erőt a gépivel? Na de arról szó se essék, hogy a Tour de France versenyzői évtizedekig doppingoltak, az emberi erőt meghazudtolva.

Ettől még lehet, hogy én is éreztem azt, hogy megcsalom azt a sok értékes emléket és rossz fát teszek a bicajozás szentélyén égő ős-fáklyára, ha lecserélem a drótszamarat valami másra. Hogy merészelünk egy jól bevált dolgot így megváltoztatni? Remélem a két kereket csak lábbal hajtók egyháza nem tűz majd az inkvizíció céltáblájára.

Kinek való az e-bike?

Annak, aki komoly edzés nélkül szeretne hatalmas távokat megtenni, úgy hogy annak sport értéke is legyen, és rengeteg örömöt okozzon!

Emlékszel még, mekkora élmény volt gyerekkorodban bicajra ülni? Miután megtanultál egyensúlyozni, órákat, napokat suhanni a házak közt, a parkban, az erdőben? Most bringázol? Nem? Visszaidéznéd a régi szép emlékeket? Na most egy e-bike-ra ülni pont olyan élmény, mint annó a simára. Szerintem.

Mennyibe kerül egy e-bike?

Ha hivatalos forrásból, újonnan vásárolnál egy olyan gépet, amivel nem csak városban szaladgálnál, akkor egymillió forint alatt ne gondolkozz.

A szegények számára van megoldás?

Ez is egy nagy befektetés, de 250.000 Ft körül hozzájuthatsz egy e-bike átalakító készlethez, amivel a saját "analóg" bicajodból e-bike lesz.

Az állami e-bike támogatást igénybe vehetem?

Csak EU szabvány, bolti kerékpárra veheted igénybe a támogatást. És annak is a jelenlegi mértéke maximum 150.000 Ft. De mivel egy misi alatt nem éri meg e-bike-ot venni, ezért ahhoz képest a támogatás mértéke elhanyagolható. Úgyhogy szerintem nem éri meg ezzel a pályázattal foglalkozni. Politikai kampány az egész, reklám van, valódi támogatás nincs. Általánosan a kerékpár árakat és persze az e-bike árakat kívánják ezzel feljebb verni, az egyre nagyobb érdeklődés malmára hajtva a vizet. Összességében pedig az elektromos közlekedés felé terelve mindenki elméjét. Megoszlanak a vélemények arról, hogy olcsóbb és környezetkímélőbb-e az elektromos közlekedés. Minden esetre a fenntartható fenntarthatatlan fejlődéshez valami más irányba kell fordulni, ahol még lehet kínálatot és keresletet teremteni. Ugye?

Kinek éri meg átalakító szettet beszereznie?

Annak, aki ért is a bicaj szereléshez. Mert ha ebbe belekezdesz, folyamatos szervizigénye lesz a járgányodnak. De legalábbis hosszú folyamat lesz, mire mindent jól beállítasz.

Persze lehet, hogy csak én vagyok ilyen szerelés mániás, aki állandóan a halkabb és hatékonyabb üzemmódra törekszik. Ehhez kell egy ezermester szemlélet. De az, aki képes akár nyikorgó lánccal, kerregő váltóval évekig hajtani egy rozsda halmazt, azt az e-bike karbantartása sem fogja érdekelni. Neki úgyis mindegy.

Akkor vegyek egyet, vagy inkább építsek?

Ha gondtalanul szeretnél több ezer km-t tekerni, akkor vásárolj kész e-bike-ot. Az úgy össze van rakva, hogy az életben nem lesz vele gondod. Ha viszont nincs ennyi tőkéd, akkor építened kell, vagy megbíznod valakit, hogy építsen helyetted. Na az már nem olyan egyszerű küldetés. (Rám ne nézz, én biztos nem.)

A Neuzer egész olcsó elektromos kétkerekűeket kínál, de ezek elég gyengék. Városi közlekedésben, sík terepen lehet benne valami. De komolyabb túrára szerintem nem alkalmasak. A Rock Machine gépei már egész pofásak. De a legtöbb EU komfort e-bike csak 36 V-os, ami nem olyan erős. Bár ha van esélyünk Bosch motoros gépet választani, abban biztos hogy lesz elég paci. Azt is figyelni kell, mekkora nyomatékot képes produkálni a rendszer összességében.

Mennyi idő egy ilyen átalakítás?

Ha analóg kerékpár szerelésben jártas vagy, akkor az első átalakításod akár 12 óra is lehet. A második már csak mondjuk 8 óra. De ez sokkal nem fog lejjebb menni. Minden bringa és helyzet egy kicsit más. Alkalmazkodni kell.

Na és persze ehhez jön az első építés utáni sok apró utánállítás, finomhangolás.

Sok videó kering a neten, ahol ezeket az átalakító szetteket reklámozzák, vagy tesztelik. Ott nagyon jól hangzik hogy akár 45 perc alatt átalakíthatod a cangádat elektromossá. A valóság azért egy kicsit más.

Ha egy oktató videón be szeretném mutatni, hogy miből mi lesz, egy kész és beállított rendszer szétszedése után, lehet hogy nekem is menne az újra összeszerelés 60 perc alatt. De ezt sajnos nem fogjuk lemérni! :D

Honnan vásároljak átalakító szettet?

Létezik az első kerékagy helyére szerelhető hub-motor, valamint a hátsó kerékagyba szerelhető verzió is. Az okosok szerint azonban sokkal hatékonyabb a középrészbe szerelhető rendszer. Itt most erről fogok szólni, hiszen én magam is ebbe az irányba indultam.

Jelenleg két rendszer terjedt el az építők körében. A BAFANG és TSDZ. Bafang motorokat magyarországi márkaképviseletnél, a flybike.hu-nál lehet vásárolni és/vagy megbízni őket az átalakítással. Ha gyorsan és egyszerűen szeretnél átalakított bringát, akkor ne is tétovázz tovább, fél misi körül össze is jön majd a produkció. Ugyanis egy ilyen márkaképviselet megkéri az árát az elérhetőségnek és a megbízhatóságnak.

Picit tovább kutatva eljutunk a pswpower.com weboldalra, ahol azonban már sokkal barátibb árak találnak minket. Itt TSDZ és Bafang rendszert is lehet vásárolni. Németországban lévő raktárból szolgálják ki az EU-n belüli vásárlókat, amúgy Kínából érkező áruval. Így nem csak a szállítási idő és a költség is hatékonyabb, de még a garancia érvényesítés esetén sem kell olyan messzire menni.

TSDZ vagy Bafang? Mi a különbség?

Magam TSDZ2 rendszert szereltem be, immár két kerékpárba is. A Bafanggal gyakorlati tapasztalatom nincs, viszont sokat kutattam a különbségekkel kapcsolatban. A Bafang összességében minőségibb hatást kelt, az anyaghasználat, az alkatrészek, kábelek, csatlakozók első látásra is prémium érzést keltenek. A villanymotor erősebb valamivel, ezért inkább azoknak javasolják akik terepen szeretnének vele sokat menni. A TSDZ azonban azzal az előnnyel bír, hogy a rásegítés mértékét nyomatékszenzorral érzékeli. Tehát a tekerésnél a pedálban lévő szenzorral a befektetett izommunkát érzékeli, és az alapján adja alád még a villanyerőt. A Bafang a hajtókar fordulatszámát méri. A tekerés sebességéből (és a jelenlegi haladási sebességből) is lehet következtetni arra, hogy éppen most mekkora rásegítésre van szükség, de ez más. A nyomatékszenzoros megoldás sokkal természetesebb hatást kelt. Mintha valóban te tekernél, csak mondjuk mintha a lábad lenne erősebb, cyborg üzemmód aktív!

Mind a két rendszerhez létezik nem gyári, nyílt forráskódú szoftver. Ezzel a fedélzeti számítógép (kilométeróra és kijelző) képességeit fel lehet tuningolni. Ehhez beszereztem a szükséges adatkábeleket, de végül letettem szoftver cseréről, így is volt elég kihívás az egész folyamatban, úgy döntöttem, jobb ha nem tetézem.

Mit enged az EU és a magyar jogszabály?

Elméletileg e-bike-nak az a kerékpár számít, aminek a teljesítménye a 250 W-ot nem haladja meg, és csak pedelec (azaz pedálosan érzékelve rásegítő) hajtással rendelkezhet, gázkar nélkül, úgy ha a rásegítés 25 km/h eléréséig aktív. Ezen felül már segédmotoros kerékpárnak minősül a szerkezet és biztosítást kell rá kötni, valamint a KRESZ szabályok is máshogy vonatkoznak a gépre.

A Bafang rendszerekből a legerősebb 48 V-os motor teljesíménye 1000 W, a TSDZ2 rendszerből pedig a 750 W. Ezzel alapból túllépjük az e-bike keretet, ráadásul a TSDZ2-höz gázkart is adnak, ami aztán non plusz ultra hab a torta tetején. A sebesség korlát pedig mind a kettőben szoftveresen a fedélzeti számítógépen (kilométerórán) ki/be kapcsolható.

Mire jó a gázkar? Akkor már tekerni sem kell?

Létezik olyan elektromos motor, kerékpárnak kinéző rendszer, ami gombnyomásra kikapja alólad a gépet, mert a hátsó kerékben lévő erő már csak ilyen. De a TSDZ és a Bafang sem képes erre. Az emelkedőkön ugyanúgy tekerned kell, ha haladni szeretnél. Mondjuk, ha a legkönnyebb sebességre kapcsolsz, akkor egy aszfalt úton felvisz az emelkedőn akár tekerés nélkül is. Kérdés, hogy vagy-e elég türelmed, míg ez végbe megy. Összességében azt tapasztalom, hogy a rásegítéssel megkétszereződött az erőm. A lendületem és a sebességem is megkétszereződött. Úgyhogy az emelkedőn is tekerek, mert örömmel tölt el, hogy a befektetett energiám hatására szó szerint repülök felfelé. Nem fogok leszedált zombiként a gombon ülni, ha ennél sokkal nagyobb móka is van!

Mikor jó a gázkar? Akkor, hogyha sík terepen már tényleg nagyon sokat tekertél, és egy kicsit kiállnál a pedálból, felemelnéd a hátsód. De jó lenne ha "pihenés" közben sem veszítenéd el a lendületet. Lejtőn lefelé! Nyolc sebességes bringát átalakítva a legnagyobb fokozatban sem tudom olyan gyorsan tekerni a pedált, hogy a lejtőn mindent kihozzak a motorból. A gázkarral még ennél is nagyobb sebességre van lehetőség 50-60 km/h simán kijön a gépből lejtőn. Analóg bringával is el lehet érni, biztos már volt ilyen tapasztalatotok mondjuk a Megye-hegyen, Balatonalmádi felé gurulva. Nos ez a sebesség már kis dombon lefelé is könnyen adva van. Persze ez veszélyes! Mindenki maga érezze és tudja a határait! És használjatok sisakot és láthatósági dolgokat (lámpát, prizmát, mellényt)!

Mit adott és mit vett el az e-bike?

Vajon kevesebbre tartom innentől fogva az analóg bringákat? Nem. Valójában ugyanúgy, vagy talán még jobban értékelem őket. A két e-bike mellett felújítottam egy sima bicajt magamnak. Nagyon szeretek vele boltba járni. Tényleg jó érzés tudni, hogy a saját érőmből haladok. Megtapasztalni annak minden előnyét és az e-bike-al kapcsolatos különbségeket.

Őszintén szólva annak is nagyon örülnék, ha természetes anyagokból, elektronika nélkül olyan könnyű és hatékony bringát lehetne alkotni, ami ugyanolyan élvezeti faktorral szállít, mint egy e-bike. Vannak erre kísérletek, karbon vázas járgányok, speciális fémötvözetű szerkezetek. Ezzel viszont az a gond, hogy alapból bitang drágák (több millió pénz) és ha valami gond adódna velük, az alkatrész és a szervizelés sem egyszerű.

Néhány éve költöztem el a megyeszékhelyről, Veszprémből egy kisvárosba, Herendre. Sajnos erre felé nem igazán vannak kerékpárutak. Ha csak egy barátot szeretnék meglátogatni Veszprémben és utána hazajönni, az 40 km. Mindezt úgy, hogy egy elég nagy szakaszt földes úton kell megtenni, ahol igazán nagy munka a tekerés. Egy kis eső után pedig szinte lehetetlen. Ez a szitu e-bike korszakot követve sokkal egyszerűbb. Tekerni kell, de szenvedni azt nem. Na persze sáros úton így is figyelni kell, a két kerék az már csak ilyen.

A fogyni vágyóknak is ajánlom! A szívritmusnak van egy úgynevezett "zsírégető zónája", ami a maximáis pulzusszám 60-70%-a. Az ebike-on folyamatosan mozogsz, de egyáltalán nem nevezném kardio-intenzív tevékenységnek.

Volt komoly probléma a géppel?

Volt egy kellemetlen eset, mikor a motorban elszállt a hall szenzor. Na persze az elején nem tudtam, hogy mi a gond. Egyik nap túrára indultam, amikor hiába tekertem, nem segített rá a motor. Mondanom sem kell, hogy mennyire elszállt az agyam. Ennyi pénzt befektettem és ez a hála? Az egész kuka? Igazán dühös voltam, még a kutyával is üvöltöztem. Na de aztán lehiggadtam. Végiggondoltam a dolgokat. A tünetről egy rövid videót készítettem. A helyzet az, hogy a probléma fellépése előtt már hozzányúltam a motorhoz. Egy angol közmondás szerint "ami nem romlott el, azt nem kell megszerelni". Sajnos azonban vagyok olyan beképzelt néha, hogy azt gondolom, a mérnökök által fáradtságos munkával megtervezett technikánál én jobbat tudok. De az tény, hogy a TSDZ2 motorba alapból beleterveztek egy (írd és mondd!) műanyag fogaskereket. Tervezett elavulás, vagy valódi funkció? A lényeg, hogy a hiba felfedezése, a pontos diagnosztizálás, az alkatrészek rendelése és tesztelése miatt egy hónapig nem volt használható a járgány. De a végén egy (nagyobb) zsák krumpli árából sikerült megjavítani. Sok idő is elment a kísérletezésre és próbálgatásra, rengeteg idegsejtem átrendeződött az idegeskedés és a folytonos kudarc miatt. De elmondhatom, hogy elég jól megértettem, hogy miként működnek a szénkefe nélküli elektromos motorok. Igazán nagy tapasztalat volt.

A kedvesemnek épített másik TSDZ2 rendszerű bicajjal nem volt semmi gond. Azt gyárilag úgy hagytam, ahogy a postás hozta. Gond nélkül működik. De a műanyagot egyszer majd abban is kicserélem bronz fogaskerékre.