Ez nem játék! Vagy mégis?
Emlékszel még arra, mikor gyerekként a vásárban csak a játékos standokat nézted meg? Én emlékszem, hogy ha a karácsonyfa alatt ruhát találtam, a csalódottság fogott el. Számomra játékokról szólt az élet. Amikor az első kis hátizsákomat megkaptam, valami kirándulásra indultunk, azt hiszem. A zsák mélye többnyire kisautókat, kártyát, labdát, színes ceruzát, kifestőt, kvarc játékot és egyéb ilyen érdekes izéket rejtett. Hová lett mindez?
Egy korábbi cikkben értekeztem róla, hogy a tanulás és a játék milyen viszonyban áll egymással. Egy gyerektől hallottam, hogy az informatika tanár azt ígérte, hogy az utolsó órán játszani fognak. Elérkezett az ominózus nap, mikor a vártak ellenére minden a "jól" megszokott, szigorú rendben indult. A gyermek odasétált az oktatóhoz és megbökte: a tanár úr azt mondta, hogy az utolsó órán játszani fogunk! Amaz erre felmordult: Mit gondolsz kislányom, ha játékra pazaroljuk az időt, a tananyaggal ki és mikor fog haladni? Megbotránkoztam ezen a szituáción. Jó lenne, ha a kőkorszaki tanárok és a tanterv alkotók fejében is sikerülne tudatosítani a tényt, hogy a játék egyenlő a tanulással és a tanulás egyenlő a játékkal! Ha egy gyerek nem így látja, az már régen rossz, és megérett a változásra! Ha valahol ez nem így van, akkor ezt az egyensúlyt helyre kell állítani minél előbb!
S pocsolyákba árkolt bús arcomba
Birnál-e nézni, ha én is belelátnék?...
Ó asszonyom, te balga, te bolond,
Játszót-játszó, ostoba, semmi játék!
/ József Attila /
Jane McGonial előadásában beszél arról a játékról amivel te is 10 évvel tovább élhetsz. Persze a marketingről már megtudtuk, hogy ha szám van a címben, akkor az valami kis cukorka az agynak, hogy eladhatóbb legyen a fölnőttnek is. De valójában Jane arról beszél, hogy maga a játék az amit meghosszabbítja az életed! Hogy az éppen videójáték, vagy pedig "élő" tevékenység, az nem számít. A depresszióval és szorongással foglalkozó kutatások kimutatták, hogy napi harminc perc online játék sokkal hatásosabb ezen betegségek kezelésében, mint bármilyen gyógyszer.
Elfekvőházban a halottas ágyukban megkérdezték az öregektől, mit csinálnának máshogy az életükben? A válaszadók többnyire így feleltek:
- Bárcsak lett volna bátorságom hogy önmagamhoz hűen éljek, és nem úgy ahogy mások elvárják tőlem.
- Bárcsak ne dolgoztam volna olyan keményen.
- Bárcsak lett volna bátorságom ahhoz, hogy kifejezzem az érzéseimet.
- Bárcsak fent tartottam volna a kapcsolatot a barátaimmal!
- Bárcsak megengedtem volna magamnak, hogy boldogabb legyek!
Lehet hogy minderre a megoldás túl kézenfekvőnek és banálisnak hangzik, de a dolog egyszerűségében rejlik a nagyszerűsége. Akkor nézzük, hogy ezek a pontok miként illeszkednek a játékos élet filozófiájába:
- A játékot úgy játszod, ahogy te akarod, kifejezheted benne önmagad. Az elvárások csak teremtő egyéniségedből fakadnak. Az elvárások nem mások, mint a magad számára épített lépcsőfokok, amikkel egyre feljebb juthatsz.
- A legkeményebb játék is felszabadít. Ha játszol, repül az idő! Ha azt teszed, amit szeretsz, akkor a "munka" nem létezik többé. Elérted, amire minden ember vágyik: soha többé nem kell dolgoznod!
- Csapkodod a billentyűzetet, vagy kiabálsz a meccsen a haverokkal? Örömujjongásban törsz ki? Az érzelmi intelligenciád fejlődik. Ha szeretsz játszani, akkor szeretsz élni is.
- Az online játékok, a facebook közösségi farmneveldéi napi kapcsolatra adnak lehetőséget. Ha szeretsz társasjátékozni, még jobb ha személyesen ültök össze egy tábla mellé, sok mosollyal. A jó játékhoz csatlakoznak a barátaid is, jönnek minden áron, nehogy kimaradjanak a jóból.
- Ha nem engeded meg magadnak, hogy az életed kemény hajtás legyen, szenvedés, napi iga, akkor megengedheted azt, hogy játékkal élj, boldogan!
A magam harminc évével, az elmúlt időben rájöttem rá arra, hogy csak olyan dolognak akarok élni, ami boldoggá tesz. Ha van bármi a bakancs listádon, akkor szervezd úgy az életed, hogy közel kerülj ezekhez és megéld őket! Nekem könnyebb volt abból a nézőpontból kiindulni, hogy mi az amit nem szeretnék. Ha a munkahelyen rosszul érzed magad, nem tesz boldoggá, akkor válts! Az élet mindig úgy alakul, ahogy kell. Akkor is, ha hiszel az ilyen globális rendezőelvekben, és akkor is, ha nem. El tudod képzelni, hogy milyen felszabadító érzés otthagyni a céget, a gyárat, és tudni hogy többet a büdös életbe nem mész oda vissza? Valami történik az életedben. Te magad vagy a történés! Az élet lényege nem a szenvedés, soha nem is volt az! Ha valaki valamit rád erőltet, ne hagyd! Állj fel és menj oda, ahol boldog vagy! Tedd azt, ami boldoggá tesz! Ez csak egy játék, jogodban áll, hogy másképp dönts!
Játsszuk el,
Hogy majd értesz
Mindent, amit mondok,
Mert rám bíztak a hangok,
Vigyázok rád,
Mert hinni kell,
Hát játsszuk el
Hogy majd értek
Mindent, amit mondasz,
Akkor is, ha hallgatsz,
Vigyázol rám,
Mert hinni kell,
Hát játsszuk el.
/ Kovács Ákos /
Na de mi van akkor, ha félsz meghozni a nagy döntést? Félsz belekezdeni egy új körbe? Már nem akarod ezt az egészet? Túl nehéz? Amiről most beszélünk, az a sikerélmény. Számomra nagyon nagy jelentőséggel bír. A játék úgy jó, ha van benne örömöd, és sikerül tovább jutnod.
Gyerekként a Super Mario játék közben élveztem hogy újabb és újabb világokat fedezhetek fel. Volt azonban egy erős megkötés: csak három életed van! Ha nem vagy elég tapasztalt, akkor rövid idő elteltével jön a GAME OVER és kezdheted az egészet elölről. Anno rengeteget játszottam vele és többször is sikerült végig vinnem. Pusztán három élettel. Egy pár éve elővettem ismét, és már nem volt hozzá türelmem. Felnőttként valahogy elveszíti a varázsát az a színes világ, amit korábban úgy faltunk, mint a cukrot.
A mai játékok sokkal barátságosabbak. A GTA 5 volt az, ami ismét lendületet adott. De ide sorolhatnám a Mirrors Edge Catalyst vagy a Mad Max világát is. Sok mai játékban már nem számolják, hogy mennyi életed van. Ha meghalsz, akkor visszakerülsz a pályára, oda, ahol előzőleg rosszul léptél. Így lehetőséged van újra próbálni. Akárhányszor. Most már nem az a lényeg, hogy sohasem hibázhatsz! Hanem az, hogy élvezd azt ami körül vesz, és so ne félj újra próbálni!
Ha rám hallgatsz, minél több dologban megtalálod a játékos énedet. Meditáljunk együtt: csak gondolj vissza arra, mikor voltál boldog legutóbb. Mikor okozott legutóbb örömet számodra az a tevékenység, amit végeztél? Valahol belül, mélyen fészkel benned az a láng, ami ezt az érzést okozza. Mi lehet ez? Mióta ismered? Kerülj hozzá közelebb!
Fotó: xessencex
Megjegyzések
Megjegyzés küldése
Spam botok miatt a hozzászólás funkciót kikapcsoltuk. Keresd meg a cikket facebook-on és írj oda! ;)